Ökológia blog

bdz, 2013-04-28, Hozzászólások (2)

Ezt a kérdést tették fel a PloSOne-ban megjelent cikk szerzői (http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0059813) és a válaszuk: nem sokat.

bb, 2013-04-15

Gyulai Iván válasza az előző blogbejegyzésre. A remény hal meg utoljára, de reménykedni nagyon kevés. Az összeomlás elkerüléséhez olyan áldozatvállalásra lenn szükség, - most, azonnal - amely nem valószínűsíthető egy versengő nemzetekre szabdalt világtársadalomtól.

Paul és Anne Ehrlich friss cikkükben azt a kérdést járják körbe, hogy hogyan lehet elkerülni az összeomlást.

Dr. Lövei Gábor, a dániai Aarhusi Egyetem kutatója március 21-én az ELTE-n fog előadást tartani, melyben áttekinti a genetikailag módosított (GM) növények körül zajló vitát.

bb, 2013-02-28

Előző blogbejegyzésünk folytatásaként most az áttekintő (review) cikkek statisztikai eszlőzeiről írunk. (Illusztráció: a meta-analíziseknél használatos funnel plot. Forrás: wikipedia.org.)

Kulcsszavak:
bb, 2013-02-14

A tudomány más területeihez hasonlóan az áttekintő cikkek is lehetnek kvantitatívak és megismételhetőek.

Manapság az adatbőség korát éljük – ez természetesen érezteti hatását az ökológiában is.

Mindkét modell sokba kerül – csak az egyiknél a cikkek olvasásáért fizetnek az egyetemek és kutatóintézetek, a másiknál pedig a cikkek publikálásáért.

Az Ökológia blogon több alkalommal is felvetődött a hungarikum-fajokkal ill. élőhelyekkel kapcsolatos vizsgálatok kérdése. Az egyik nézet szerint a hungarikumokkal kapcsolatos vizsgálatok nem “érdeklik” a többnyire nyugati országokban szerkesztett folyóiratokat, míg a másik nézet szerint mindezek ellenére lehetséges olyan vizsgálatokat folytatni ezen fajokkal-élőhelyekkel, melyek nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.

Az alábbi bejegyzésben egy jellegzetes hungarikum-faj, a tiszavirág (Palingenia longicauda) példáján szeretném bemutatni, hogy a hungarikumok vizsgálata igenis szolgálhat olyan információval, mely nyugati országok szakmai közvéleménye számára is szolgálhat érdekességekkel. (Fotó: Orosz Attila.)

A rendelkezésünkre álló információ-morzsák valamilyen holisztikus modellbe történő integrálása ma egyre népszerűbb kutatási attitűd. Ennek egyik módja a hálózatelemzés, melynek matematikai alapjai is és biológiai alkalmazásai is már elég hosszú időre tekintenek vissza. A különböző hálózatok vizsgálata ma divatos, ezért kétszeresen is fontos az óvatosság: egyrészt nem árt tisztában lenni a történeti gyökerekkel, másrészt pedig nem lehet eleget hangsúlyozni a módszer korlátait.

Oldalak