Hungarikum

horvfe, 2013-05-23, Hozzászólások (2)

Dr. Vörös Lajos, az MTA ÖK tudományos tanácsadója, a hazai algakutatás „doyen”-je remekül összefoglalta az algák szerepét a Balaton vízminőségének alakulásában, felvillantva simogató vizű tavunk hanyatlásának évtizedeit és a vízminőség helyreállításának, helyreállásának fő lépéseit, nem mellesleg pedig a tihanyi intézet tápanyagforgalmi és algakutatási eredményeinek társadalmi vonatkozású esszenciáját.

Talán már nem is lenne olyan érdekes ez a történet, ha ...

Az Ökológia blogon több alkalommal is felvetődött a hungarikum-fajokkal ill. élőhelyekkel kapcsolatos vizsgálatok kérdése. Az egyik nézet szerint a hungarikumokkal kapcsolatos vizsgálatok nem “érdeklik” a többnyire nyugati országokban szerkesztett folyóiratokat, míg a másik nézet szerint mindezek ellenére lehetséges olyan vizsgálatokat folytatni ezen fajokkal-élőhelyekkel, melyek nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.

Az alábbi bejegyzésben egy jellegzetes hungarikum-faj, a tiszavirág (Palingenia longicauda) példáján szeretném bemutatni, hogy a hungarikumok vizsgálata igenis szolgálhat olyan információval, mely nyugati országok szakmai közvéleménye számára is szolgálhat érdekességekkel. (Fotó: Orosz Attila.)

Két héttel ezelőtt a publikáláson alapuló rangsorolás túlzásba vitt alkalmazásának hátrányairól írtam. Most egy olyan véleményről számolok be, amely szerint mégiscsak van értelme az Impakt Faktor (IF) alkalmazásának. Rózsa Lajos a Keszthelyen megrendezett 9. Magyar Ökológus Kongresszus vitaestjén tartott előadással járta körbe a témát.