Sztyepp biom: új szintézis magyar részvétellel

Az Alföld Európa-szerte híres „pusztája” a Kínától Marokkóig húzódó palearktikus sztyepp biom északnyugati határvidéke. Nem véletlen tehát, hogy számos magyar kutató is foglakozik a témával, nemzetközi szinten is jegyzett folyóiratokban publikálva eredményeiket. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársai igen aktívak ezen a területen. A kutatócsoport tudományos tanácsadója, Török Péter részt vett a Biodiversity and Conservation lap sztyeppékkel foglalkozó különszámának szerkesztésében és az új sztyeppekre vonatkozó szintézis elkészítésében. (x)

Az elmúlt három és fél évben több, a témával foglalkozó kutatóval közösen alaposan körbejártuk a puszta, a sztyepp kutatását az Élet és Tudomány számára készített interjúk segítségével (Bajomi 2013, 2015, 2016a, 2016b). Ezen cikkek híre a Caltha és az Ökológia levelezőlistákra küldött értesítőim segítségével reményeink szerint a szélesebb hazai botanikus és ökológus közösséghez is eljutott. Az idei ősz új fejleménye a Biodiversity and Conservation lap „Palaearctic steppes: ecology, biodiversity and conservation” című különszámának megjelenése. Az Internetes változat után a kötet most novemberben jelent meg nyomtatásban is. Egyik szerkesztője, Török Péter mintegy 100 szerző munkájának koordinálásában segédkezett. A vezércikkel együtt összesen 19 tudományos cikk található a gyűjteményben - itt lehet ezeket online böngészni.

A sztyepp biom elterjedése Eurázsiában. A színek azt mutatják, hogy az adott terület hány százalékát boríthatná sztyepp.

A sztyepp biom elterjedése Eurázsiában. A színek azt mutatják, hogy az adott terület hány százalékát boríthatná sztyepp.

A sztyepp kifejezés az orosz Степь szóból származik, majd a tudományba való beemelése és a nyelvek közötti vándorlása során többféle jelentésárnyalat kapcsolódott hozzá. Gondolom minden tudományos kutató találkozott már azzal a jelenséggel, hogy szakterületén a legfontosabb kifejezések esetén burjánzanak a definíciók. Így van ez a sztyeppel kapcsolatban is. A kutatócsapat egyik első feladata tehát a „palearktikus sztyepp” szakkifejezés definíciójának frissítése, pontosítása a „The palaearctic steppe biome: a new synthesis” című terjedelmes áttekintő cikkükben. Ezen tanulmányban áttekintik a biom térbeli kiterjedését és altípusait, majd rátérnek klimatikus nichére és a talajtípusaira. Külön alfejezetekben mutatják be a sztyeppék flóráját és vegetációját, faunáját, az emberi használatot és annak időbeli változását, a klímaváltozás várható hatásait, a természetvédelmi területek kiterjedését. A gombák és gerinctelenek „nem kaptak” alfejezetet, mivel sajnos nagyon kevés információ érhető el velük kapcsolatban. Nem árulok el nagy titkot, hogy ez utóbbi jelenség is teljesen általános az ökológiában.

Különböző sztyepptípusok.

Különböző sztyepptípusok: erdős (a), tipikus - magas füvű (b), sivatagi (c) és hegyvidéki (d) sztyeppék.

Szintén szakterületeken átívelő probléma, hogy a szakirodalom derékhada nem férhető hozzá a nemzetközi tudományos közönség számára. Jelenleg ugyanis a tudomány uralkodó nyelve az angol, de ennek ellenére számtalan publikáció születik más nyelveken is. A mostani vállalkozás során az adott nyelven – például oroszul, vagy kínaiul – írt közleményeket áttekintő, review cikkek formájában az adott országban született kutatók dolgozták fel és tették nemzetközi szinten is közkinccsé. Véleményem szerint ez a módszer követendő példa lehet a többi szakterület kutatói, folyóirat-szerkesztői számára.

Bajomi Bálint

Felhasznált irodalom

Bajomi, B. (2013): Interjú Molnár Zsolttal. A pásztorok tudása. Élet és Tudomány, 68.:1164-1165.
Bajomi, B. (2015): Interjú Török Péterrel. Gyepesítés tudományosan. Élet és Tudomány, 70:1292-1293.
Bajomi, B. (2016a): Interjú Sramkó Gáborral. A szöcskeegerek vándorlása. Élet és Tudomány, 71:556-557.
Bajomi, B. (2016b): Interjú Deák Balázzsal. A sztyepprégió időkapszulái. Élet és Tudomány, 71:1260-1261.