Mi okozhatta a tatárok kivonulását?

Egy hazai és kanadai szakértőkből álló kutatócsoport a Nature Scientific Reportsban megjelent tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a mongolok váratlan kivonulása Magyarországról 1242-ben elsősorban klimatikus ill. környezeti okokkal lenne magyarázható.
Fotó: A tatárok elől a kemencében menedéket kereső nő és gyermekek maradványai Cegléd határában.

A mongolok hirtelen kivonulása már a kortársak számára is érthetetlen volt, és az elmúlt száz évben is számos kutató igyekezett feltárni a tatárjárás utolsó felvonásaként értelmezhető esemény mozgatórugóit. A kivonulást környezeti okokkal magyarázó hipotézist a Cambridge és a Princeton kutatói közölték 2016 májusában, cikkük nagy figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban. Elemzésükben famaradványok évgyűrűadatai alapján rekonstruálták az 1238 és 1242 tavasza közötti rendkívüli időjárási eseményeket, az 1238 és 1241 közötti súlyos aszályt, a szokatlanul hideg telet 1241-ben, majd a rá következő csapadékos időjárást 1242 első hónapjaiban. Azzal érveltek, hogy az 1242. évi kora tavaszi esős időjárás korlátozta a legelőterületek fűhozamát és a mongol hadsereg manőverezési lehetőségeit, és ez vezetett a tatárok hirtelen kivonulásához.

Mongol udvari jelenet a Compendium of Chronicles: Rashid al-Din Világtörténetéből (kora 14. század).

Mongol udvari jelenet a Compendium of Chronicles: Rashid al-Din Világtörténetéből (kora 14. század).


A SZIE, a CEU és a Károli Egyetem kutatóiként környezet- és klímatörténeti, valamint régészeti, tájökológiai és történeti érvekkel cáfoltuk ezt a leegyszerűsítő, a váratlan kivonulást egyetlen okra visszavezető magyarázatot. A Nature lapcsoporthoz tartozó Scientific Reportsban megjelent érvelésünk szerint a mongolok sokkal jelentősebb környezeti kihívásokhoz szoktak, és hadjárataik során ilyenekkel dokumentáltan is megbirkóztak, ráadásul Magyarországról visszavonulva Batu a Volga-deltában alapította meg hatalmi központját. Utóbbi tény semmiképp sem igazolja a mongolok idegenkedését a kiterjedt vizes élőhelyrendszerektől. Érvelésünk szerint az Alföldön a csapadékos időszakok nem korlátozzák és nem is korlátozták a terméshozamot, ráadásul a mongolok épp egy hároméves aszályos periódus végén érkeztek Magyarországra. A magyarországi termésátlagokat nem a csapadékos időszakok, hanem épp az aszályesemények veszélyeztetik, amelyek más pusztító hatásokkal társulva komoly éhínségekhez vezethettek a szállítási modernizáció előtti korokban. Az tatárjárás során elpusztult települések térbeli mintázata arra utal, hogy a vizes élőhelyek környezetében elhelyezkedett településeket, ahol a környezeti hipotézis szerint súlyos problémákkal kellett volna a hódító seregeknek szembenézniük, legalább annyira sújtotta a tatár hadak pusztítása, mint más területeket.

Pinke Zsolt


Forrás:
Pinke, Z., Ferenczi, L., F. Romhányi, B., Laszlovszky, J. & Pow, S. (2017). Climate of doubt: a re-evaluation of Büntgen and Di Cosmo’s environmental hypothesis for the Mongol withdrawal from Hungary, 1242 CE. Scientific Reports 7, 12695. doi:10.1038/s41598-017-12128-6