150 éves lesz a Nature

Részlet az első szám címlapjáról

1869. november 4-én, csütörtökön jelent meg az egyik legrangosabb tudományos folyóirat első száma.

Kép: Részlet az első szám címlapjáról. Forrás: Nature.

A kerek évfordulók alkalmasak a visszatekintésre, a számvetésre és a jövőbeli tervek átgondolására. Ezt ígéri a 2019. január 3-i szám vezércikke is: az egész idei év során érdekes anyagok fognak megjelenni (angol nyelven) a go.nature.com/nature150 weboldalon. A visszaemlékezés részeként felderítik majd néhány olyan Nature-cikk szellemi örökségét, amelyeknek nagy hatásuk volt a tudomány fejlődésére. Az alábbiakban a vezércikkből szemezgetek érdekességeket, némi plusz információval kiegészítve.

A Nature ügye 1869-ben indult útjára, a nagy rivális, a Science 11 pedig évvel később, 1880-ban. Mindkét lap története híven tükrözi azt, ahogy a tudomány és annak társadalomban játszott szerepe változott az idők során. Míg a Nature gyökerei Angliában keresendők, addig a Science-t az USA-ban alapították. Ma mind a két lap szerzői és olvasói egyaránt a Föld összes országa között oszlanak meg.

Ha érdeklődünk a régi cikkek iránt, példaként itt lehet megtekinteni Pdf-ben a Nature legelső számának egyik cikkét. A lapszám 11-13. oldalain olvasható közleményt Alfred W. Bennett írta, és a télen virágzó növények megtermékenyítéséről szól.

Az indulás óta hetilapként működő Nature Impakt Faktora 2017-ben 41,577 volt, ami kiemelkedőnek számít a természettudományok területén. Míg jelenleg a lap fő célközönségét a tudományos kutatók képezik, az indulás idején inkább a művelt nagyközönségnek szóltak a lapban közölt cikkek. Profiljában tehát a mai National Geographic-joz és a New Scientist-hez hasonlított inkább a folyóirat. Ezzel összefügg, hogy akkoriban a kutatók közötti kommunikáció fő csatornái az egymásnak intézett magánlevelek és a nyomtatott formában megjelent monográfiák voltak. Ez utóbbiak közül a legismertebb Darwin A fajok eredete című munkája. A XIX. század második felében a tudományos közéletben a mainál sokkal fontosabb szerepet játszottak a tudományos társaságokban tartott felolvasások – a Nature cikkeinek egy része ilyen előadások leiratai voltak.

A korai években gyakoriak voltak az egy vagy két szerzős cikkek. Ma már viszont rendszeresen jelennek meg nagy kutatói konzorciumok anyagai, akár 30 szerzővel is. 2015-ben egy részecskefizikai témájú cikknek mintegy 2700 szerzője volt.

Reméljük, még hosszú évtizedeken keresztül olvashatjuk örömmel a Nature cikkeit...

Bajomi Bálint - bajomi.eu

A fenti cikk először a National Geographic magyar honlapján jelent meg.