A magyar ökológia „kiválósági” teljesítménye
A Web of Science alapján a magyar ökológia „jelenléte”, a cikkek száma erősen növekedik. A kiválósági, ú.n. „highly cited” cikkek tekintetében azonban még jelentős előrelépés szükséges.
Hogyan változott a Hortobágy vízellátottsága a kis-jégkorszak idején?
Egy hazai természettudósokból és bölcsész kutatókból összeállt interdiszciplináris kutatócsoport Pinke Zsolt vezetésével a kis jégkorszak regionális hatásairól készített elemzést. A témáról szóló cikkük a negyedidőszaki kutatás vezető folyóiratának, a Quaternary Science Reviews-nek idén februári számában jelent meg.
Bemutatjuk új ökológia tankönyvünket
A hagyományok és perspektívák jegyében, "Theory based ecology" című könyvünk megjelenése kapcsán február 9-én, csütörtökön előadó ülés lesz az MTA kistermében. Erre a rendezvényre szeretnélek meghívni Benneteket.
Sztyepp biom: új szintézis magyar részvétellel
Az Alföld Európa-szerte híres „pusztája” a Kínától Marokkóig húzódó palearktikus sztyepp biom északnyugati határvidéke. Nem véletlen tehát, hogy számos magyar kutató is foglakozik a témával, nemzetközi szinten is jegyzett folyóiratokban publikálva eredményeiket. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársai igen aktívak ezen a területen. A kutatócsoport tudományos tanácsadója, Török Péter részt vett a Biodiversity and Conservation lap sztyeppékkel foglalkozó különszámának szerkesztésében és az új sztyeppekre vonatkozó szintézis elkészítésében. (x)
Tévhitek kialakulása, avagy a tudomány félrevezetése
Mi magunk, kutatók sem vagyunk mentesek az előítéletektől, koncepcióktól, ami sajnálatos, mivel pont az objektivitást tűzzük a tudomány zászlajára.
Hány gomba is alkotja a makrozuzmókat?
Toby Spribille és munkatársainak a rangos Science folyóiratban megjelent cikke nagy visszhangot keltett világszerte, így hazánkban is. Sok, a nagyközönségnek szóló médium arról cikkezett, hogy ki lehet dobni az immár elavultnak számító biológia tankönyveket. Felkértük Farkas Editet, a zuzmók hazai szakértőjét, hogy írja meg a véleményét az ügyben.
Folytatjuk!
Elnézést kérek a kedves Olvasóktól a több hónapos technikai szünetért! Mostantól kezdve folytatom a blog szerkesztését. Ha szeretne értesítést kapni a jövőbeli blogbejegyzésekről, iratkozzon fel a jobb felső sarokban az értesítésekre! Örömmel várom az olvasók, az ökológus közösség tagjainak cikkeit a bb@bajomibalint.hu címre.
Bajomi Bálint - bajomi.eu
Az Antarktiszon is élnek kovaalgák
Luxemburgi algakutatók felfedezései az Amazonas medencéjében, belga biológusok útja az Antarktiszra, magyar tudós összefoglalója a klímaváltozásról – változatos témákról esett szó a budapesti kovaalga konferencián.
Új módszer a biodiverzitás kutatásában
A Debreceni Egyetem kutatói már 2013-ban igazolták a biomassza mennyisége és a fajszám közötti kapcsolatot szárazföldi gyepközösségekben; most arra voltak kíváncsiak, hogy az igen fajgazdag vízben élő fitoplankton közösségek esetében is kimutatható-e egy ilyen összefüggés, és ha igen ez mivel magyarázható.
Földikutya mint sastáplálék?
A földikutya a hazai fauna ritka, rejtett életmódú emlősállata. Életmódja és ritkasága miatt a címbeli kérdés meghökkentően hathat, de egy, a rangos Mammal Review folyóiratban magyar szerzők tollából megjelent tanulmány meglepő dolgokat tárt fel a földikutyáról. Az eredmények alapján újra kell gondolnunk a földikutyának a sztyeppei ragadozómadarak életében és a füves élőhelyek ökológiai rendszerében betöltött szerepét.