Vajon tényleg akkorára nőtt a hódok populációja, hogy vadászhatóvá kell nyilvánítani őket?

(Fotó: egy hód közvetlenül a visszatelepítés előtt.)

A Vácrátótra, a Nemzeti Botanikus Kertbe érkezők az ismeretszerzés lehetőségének újfajta technikai megoldásával találkozhatnak. A növényekhez kihelyezett hagyományos tájékoztató táblák mellett korunk technikai fejlődésével lépést tartva QR-kódok is segítik a botanikai ismeretterjesztést. (Fotók: Szakács Éva.)

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) jelentős programokkal jelenik meg a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében (1088 Budapest, Múzeum körút 14-16.) e tudományt népszerűsítő rendezvényen, számos érdekes előadást tartva a színpadon és személyes beszélgetésekkel, változatos bemutatókkal saját standon. Izgalmas játékokkal bemutatkozik a Nemzeti Botanikus Kert (Vácrátót) is, mely az MTA ÖK és az ország csodás élőmúzeuma, kincsestára.

Örömmel jelentjük be, hogy az 5. Kvantitatív Ökológiai Szimpózium (KÖSZI) 2014. május 9-10-én az MTA ÖK és a MÖTE közös szervezésében kerül megrendezésre az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetében (BLI), Tihanyban.

2014. március 7–9. között tartották meg Sopronban a hazai és a környező országok botanikusainak legrangosabb összejövetelét, X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében címmel. Fotó: Wikipedia.

Az utóbbi hetekben az Akác-koalíció tagjai vitát indítottak az akác magyarországi szerepéről. Blogunk kiadója, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja az alábbi állásfoglalást adta ki a témában a mai nap folyamán:

Nagy-Britanniától Kazahsztánig 12 ország mintegy 60 szakembere vesz részt azon a nemzetközi konferencián, melyet az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szervez Vácrátóton. A február 24-én kezdődő, kétnapos rendezvény célja, hogy a külföldi magbanki tevékenységben élen járó intézmények szakemberei megosszák tapasztalataikat a Pannon Magbank további fejlesztése és hazánk határain túlra történő kiterjesztése érdekében.

2012 áprilisában a Nobel-békedíjjal kitüntetett, klímavédelemmel foglalkozó IPCC mintájára megalakult az IPBES (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services). A biodiverzitást és az ökoszisztéma szolgáltatásokat fókuszba állító szervezet 2013 decemberi tanácskozásán két magyar szakértő – Báldi András és Pataki György – is részt vett. Az esemény kapcsán Báldi Andrással készítettem interjút.

A magyar származású Paul Nadasdy a kanadai indiánok ökológiai világnézetét kutatja. December 8-9-én Vácrátóton tartott képzést kutatásai eredményéről.

A hazai ökológiai publikációk éves mennyisége az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekvő trendet mutatott. Szembetűnő azonban a 2000-es évekbeli ’exponenciális’ növekedés és egy 2008 utáni plató. Lehetséges, hogy az ökológusok publikációinak mennyisége korlátozott? Ha igen, akkor hány publikáció várható évente és mi korlátozhatja a növekedést?