A kunhalmok és az eurázsiai gyepek biodiverzitása

A Magyarország alföldi tájairól sokak által jól ismert kunhalmok vagy más néven kurgánok meghatározó, ikonikus elemei a tájnak. Az eredetileg temetkezési célokkal épült réz, bronz és vaskori halmok elválaszthatatlanok hazánk és Eurázsia síkvidéki sztyeppi és erdőssztyeppi tájaitól. A kurgánoknak azonban nem csupán, mint értékes tájelemeknek és történelmi emlékhelyeknek van fontos társadalmi jelentősége, sok esetben kiemelkedő természetvédelmi értéket is képviselnek. A természetvédelmi értékek megőrzéséhez sok esetben hozzájárult a kurgánokhoz kötődő kulturális és történelmi értékek tisztelete, így még az intenzíven használt tájakban is számos kurgánon fenn tudtak maradni a szárazgyepi, sztyeppekre és erdőssztyeppekre jellemző gyepi vegetáció és fajok. A magyarországi természetközeli vegetációt hordozó kurgánokon elsősorban löszgyepek, ritkábban szikes vagy homoki gyepek találhatók.

Nemzetközi kooperáció keretében, lengyel, ukrán, bulgár, orosz és kazah kutatókkal együttműködve feltártuk az eurázsiai kurgánok természetvédelmi szerepét, a kiemelkedően fajgazdag növényzet kialakulásáért felelős környezeti tényezőket, valamint a halmok élővilágát veszélyeztető emberi és természetes eredetű zavaró tényezőket. Eredményeink alapján az Eurázsiában található 400 000 – 600 000 kurgánnak mind az intenzíven használt nyugati régiókban, mind a kiterjedt ázsiai sztyeppeken fontos szerepe van a biodiverzitás megőrzésében, szerepük azonban erősen függ a táji környezettől. Míg a nyugati régiók erősen átalakított tájaiban a kurgánok elsősorban refúgiumként szolgálnak a szárazgyepi vegetáció és fajok számára, addig a kiterjedt, érintetlen közép-ázsiai sztyeppeken a táji szintű fajdiverzitás fenntartásában van szerepük. Utóbbi jelenség vizsgálatát egy kazahsztáni expedíció keretében végeztük el, mely során kimutattuk, hogy a kurgánokhoz kötődő mikro-élőhelyek (mint a halmok különböző kitettségű lejtői és a halom lábánál található gyűrű alakú mélyedés) számos olyan sztyeppei faj fennmaradását segítik elő, amelyek kifejezetten ezekhez a speciális talajtani, mikroklimatikus tulajdonságokkal rendelkező élőhelyekhez kötődnek.

A kurgánokon található vegetációt számos emberi és természetes eredetű tényező fenyegeti. Ilyenek például a beszántások, építkezések, utak jelenléte és az inváziós fajok előre törése. Egy további jelentős veszélyeztető tényező még a kurgánokon található fajok populációinak izolálódása, amely hosszú távon a gyepi specialista fajok számának és a fennmaradó egyedek életképességének csökkenéséhez vezethet. A drasztikusan átalakított tájakban a gyepi élőhelyhálózat teljes megsemmisülése miatt sok esetben még a jól terjedő gyepi fajok sem képesek fenntartani a metapopulációs kapcsolatokat. A széllel jól terjedő gyepi fajok propagulumai a random terjedés miatt általában kedvezőtlen élőhelyeken (mint például szántóföld, erdőtelepítés vagy városi terület) érnek földet, ami nem alkalmas megtelepedésükre. Ugyanakkor épp a nem irányított terjedésnek köszönhetően az izolált, élőhelyszigetként funkcionáló kurgánokra a gyepi fajok propagulumai szintén kis eséllyel jutnak el. Bár a legelő állatok kültakaróján, vagy emésztőrendszerében terjedő magok nagy távolságokat képesek megtenni a gyepállományok között, ez a terjedési forma napjaink átalakított tájaiban nem működőképes, mivel az átalakult, szántóföldekkel és városi területekkel jellemzett tájból eltűntek a korábban legelő, vándorló csordák és nyájak. Ezzel ellentétben a vadállománnyal is jól terjedő, a környező antropogén élőhelyeken is megtalálható generalista gyomfajok aránya nő az izolált kurgánokon.

Mindezek ellenére a kurgánokon található gyepi vegetáció igen hosszú ideig képes fennmaradni és ellenállni a kedvezőtlen változásoknak. Erre jó példaként szolgálnak a több száz éve szántóföldekkel körülvett, ámde nagy fajgazdagságot megőrző halmok. Ilyen például a hajdúszoboszlói Kettős-halom és a hencidai Mondró-halom. Annak ellenére, hogy az izolált halmok képesek sokáig dacolni a kedvezőtlen táji és élőhelyi változásokkal, megőrzésükhöz egyaránt szükség van egy hatékony törvényi szabályozásra és hatékony természetvédelmi kezelésre, rekonstrukcióra. Utóbbira jó példa annak az öt, Hortobágyi Nemzeti Parkban található kurgánnak a rekonstrukciója, amelyet munkatársainkkal közösen végeztünk el. A rekonstrukció során összesen 18 fajt telepítettünk meg magvetéssel, palánták kiültetésével és veszélyeztetett populációkból történő átültetéssel.
Az eurázsiai halmok és élőviláguk védelme természeti és történelmi örökségünk megőrzése szempontjából egyaránt fontos. A hatékony védelemhez szükséges a halmok élővilágára ható tényezők vizsgálata, a megfelelő természetvédelmi kezelés, a halmok integrációja az agrár-környezetvédelmi támogatások rendszerébe. Emellett a terresztris élőhelyszigetekre ható lokális és tájléptékű folyamatok megértésének és az eredmények tudományos publikációjának is nagy szerepe van a halmok megőrzésében. Ennek keretében a Nyíregyházán megrendezett Magyar Ökológus Kongresszuson tartott plenáris előadásomban igyekeztem egy áttekintő képet adni az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoportban a kurgánokkal kapcsolatos kutatásainkról, rávilágítva a halmok biodiverzitás-megőrzésében betöltött szerepére. Előkészületben van a halmok természeti és történelmi értékeivel foglalkozó könyvem megjelenése is, amely saját nemzetközi publikációkon alapuló esettanulmányok, illetve a rendelkezésre álló nemzetközi szakirodalom tanulságai alapján járja körül a témát.

Szöveg és fotók: Deák Balázs

Irodalom

- Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Bragina T.M., Moysiyenko I., Apostolova I., Bykov N., Dembicz I., Török P. (2016): Cultural monuments and nature conservation: The role of kurgans in maintaining steppe vegetation. Biodiversity & Conservation 25: 2473–2490.
- Valkó, O., Tóth, K., Kelemen, A., Miglécz, T., Radócz, S., Sonkoly, J., Tóthmérész, B., Török, P., Deák, B. (2018): Cultural heritage and biodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds. Nature Conservation 24: 65-80.
- Deák B., Tölgyesi Cs., Kelemen A., Bátori Z., Gallé R., Bragina T.B., Yerkin A.I., Valkó O. (2017): The effects of micro-habitats and grazing intensity on the vegetation of burial mounds in the Kazakh steppes. Plant Ecology & Diversity 10: 509-520.
- Deák, B., Valkó, O., Török, P., Kelemen, A., Bede, Á., Csathó, A.I., Tóthmérész, B. (2018): Landscape and habitat and filters jointly drive richness and abundance of grassland specialist plants in terrestrial habitat islands. Landscape Ecology 33: 1117-1132.