Mennyit változott az ökológia az elmúlt 30 évben?

Ezt a kérdést tették fel a PloSOne-ban megjelent cikk szerzői (http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0059813) és a válaszuk: nem sokat.

Mi alapján jutottak erre a meglepő következtetésre?
Véletlenszerűen kiválasztottak 1980 és 2010 között évente 25 cikket ökológiai lapokból (136 lapot vontak be az elemzésbe) és ezeket kategorizálták többféle szempontból. A vizsgálatot megismételték 8 vezető lapra (Ecology, Ecological Applications, Ecological Monographs, Journal of Ecology, Journal of Animal Ecology, Journal of Applied Ecology, Oikos és Ecography) külön is (itt is évente 25 cikket választva).

Az első kérdésük a cikk témája volt. Itt 20 lehetséges kategóriát állítottak fel, amelyek közül legfeljebb hármat rendeltek hozzá a cikkekhez. A kategóriákat külön is vizsgálták, de össze is vonták „szerveződési szint” szerint 4 tágabb kategóriába: populációs vizsgálatok, fajok közötti interakciók, közösségi ökológia, ökoszisztéma vizsgálatok. Az első meglepetés a populációs szintű vizsgálatok magas aránya, a cikkek több mint 60%-a foglalkozik ilyen témával (is), bár észlelhető egy gyenge csökkenő trend. A másik három nagy témakörrel a cikkek nagyjából 20-20%-a foglalkozik (mivel egy cikkhez max. 3 témakört rendeltek a százalékos értékek összege nem 100). Enyhe növekvő trendje van a közösségi szintű vizsgálatoknak, bár a négy nagy témakör közül ezzel foglalkozik a legkevesebb cikk. Az összes és a vezető lapok cikkei között a nagy témakörökben kicsi az eltérés, de számos különbség van a részletes témák között (érdemes böngészni a táblázatot!). Mindkét lapcsoportban nőtt a Biodiversity és a Climate change témák részesedése. Nincs olyan téma amelynek aránya egyaránt csökkent volna az összes lapban és a vezető lapokban, de az utóbbiakban csökkent a Demography, Grazing és Vegetation dynamics témájú cikkeké.

A második kérdésük a vizsgálat módszerére vonatkozott. Itt minden cikket egyértelműen besoroltak a megfigyeléses vizsgálat, kísérlet, adatelemzés és modellezés kategóriába. Kísérlet alatt mindenféle manipulációt értenek (terepi és labor kísérlet is), és ha volt kísérletes és pusztán megfigyeléses része is a cikknek, akkor a kísérlet kategóriába tették. Adatelemzés kategóriába azok a cikkek kerültek, amelyekben nem volt új adatgyűjtés, csak meglévő adatok feldolgozása (pl. meta-analízis). Modellezés kategóriába akkor került a cikk, ha fő témája a modellépítés, a modell viselkedésének vizsgálata. A modelleket az adatokra alkalmazó cikkek a megfigyelés vagy kísérlet kategóriába kerültek. Mind az összes lapban, mind a vezető lapokban a leggyakoribb a megfigyeléses vizsgálat, bár a vezető lapokban arányuk kisebb és ott több a kísérletes megközelítés. Viszont ennek a két kategóriának az aránya nem változott az elmúlt 30 évben szignifikánsan egyik lapcsoportban sem. A meta-analízis (http://okologiablog.hu/node/151) divatjának érzését nem támasztják alá egyértelműen az eredmények: az adatelemzés kategória részesedése mindkét lapcsoportban alacsony, az összes lap esetében arányuk nőtt, de a vezető lapokban nem.

Végül azt vizsgálták, hogy a cikkek milyen arányban foglalkoznak valamilyen konkrét gyakorlati problémával. 30 év átlagában az arány az összes lapban és a vezető lapokban is 15% körüli, de mindkét csoportban növekvő trendet mutat.

A szerzők konklúziója, hogy az ökológia változik ugyan, de nem beszélhetünk robbanásszerű változásról, inkább lassú evolúció zajlik (ennek része az evolúcióval foglalkozó cikkek arányának emelkedése a vezető lapokban).

Botta-Dukát Zoltán

psolymos 2013-04-29 21:12

Érdekes tanulmány, és egyáltalán nem meglepő, hogy a vizsgálati szempontok szerint kevés a változás. Kérdés persze, hogy 1500 cikk az adatbányászás korában mennyire reprezentatív.

Feltételezem, nagy különbségek adódnának, ha a cikkek adatméretét, esetleg az alkalmazott modellek összetettségét vizsgálnák az idő függvényében. Az alkalmazott technológia (a '70-es évek pauszpapíros área-rajzolós életföldrajza a mai távérzékeléses és elterjedési-adatbázisos kutatásokkal összehasonlítva; vagy az analitikus-egzakt modellezés a numerikus-szimulációs módszerek térhódításával összevetve) szintén rengeteget változott.

Az alkalmazott kutatások publikációs arányának lassú emelkedése a cikkek mennyiségének emelkedésével párhuzamosan (pl. ld. itt az elmúlt 15 évben a cikkek számának megduplázódását) elég jelentős változás. Emellett, a legtöbb alkalmazott kutatás a szürke irodalom része, azt megbízásos formában végzik konzultánsok, akiknek a publikálással töltött idő jövedelemkiesést jelent (addig nem tudnak egy újabb megbízáson dolgozni). Ehhez hozzájön még, hogy az ilyen kutatások döntő többsége publikációs szempontból nem túl izgalmas (pl. fajok előfordulása, élőhely preferenciája, populáció mérete, trendje).

Üdvözlettel, Péter