PADAPT - hiánypótló hazai adatbázis épül növényi jellegekről

Magyar botanikusok új adatbázis létrehozásán kezdtek el dolgozni, PADAPT (PAnnonian DAtabase of Plant Traits) munkacímen. A projekt indulása kapcsán felmerülő kérdéseket egy előadóülésen és munkaértekezleten járták körül 2019 áprilisában, Debrecenben. (X)

Fotó: Kőmagvú gyöngyköles (Lithospermum officinale) magjai.

A növények jól körülhatárolható és egyedeken mérhető sajátosságait nevezzük jellegnek (McGill és mtsai. 2006; Csecserits és mtsai. 2009 illetve E. Vojtkó és Lukács 2015). Ezek lehetnek morfológiai, élettani vagy életmenet tulajdonságok. Alkalmasak a faji szintű összehasonlításokra, és az egyed feletti szerveződési szintek vizsgálata során számos kutatási, gyakorlati alkalmazásuk lehetséges. Az ökológia már a kezdetek óta használ ilyen jellegű adatokat, csak korábban más néven hivatkoztak rájuk.

Néhány példa a gyakran használt növényi jellegekre: a levél mérete, ezer magnak a tömege, a virágzás kezdete és vége. Egy konkrét adat példaként: a Török és mtsai. (2016) által megvizsgált, Karcag környékén gyűjtött varjúláb (Coronopus squamatus) ezermag tömege 4,3525 grammnak adódott.

Fekete lednek (Lathyrus niger) leveleinek szkennelése a levélfelület meghatározásához.
Fekete lednek (Lathyrus niger) leveleinek szkennelése a levélfelület meghatározásához.

Az elmúlt mintegy két évtizedben a világ botanikusai számos jelleg-adatbázist hoztak létre. A LEDA súlypontosan a nyugat-európai flóráról gyűjt információkat, míg a cseh fejlesztésű CLO-PLA vegetatív szaporodásról és klonalitásról tartalmaz adatokat.  A TRY több adatbázis információit összegzi. A TRY 2019. március 26-án 11 850 781 adatot tartalmazott különböző jellegekről; fajlistáján 279 875 növényfaj szerepelt. Mivel az ismert edényes növényfajok száma mintegy 374 000 (Christenhusz és Byng 2016), a TRY adatbázis a Földön élő növényfajok közel 75%-át fedi le. Mindezen említett adatbázisok – számos erényük mellett – nem alkalmasak egyes regionális szintű elemzések adatigényének kielégítésére (például jelentős adathiány figyelhető meg a Pannon vagy a Mediterrán régió tekintetében) illetve egyes fajok, fajcsoportokon belüli variabilitás tanulmányozására.

 

Hazánkban már korábban felmerült az igény egy hazai növényi jellegeket is tömörítő és bemutató adatbázis létrehozására. Növényi indikátorértékeket és stratégiákat, valamint számos további ökológiai mutatószámot is tartalmazó adatbázis készült közel negyedszázada „Flóra Adatbázis 1.2” néven (Horváth et al. 1995). Az elmúlt negyedszázadban lezajlott taxonómiai revíziók továbbá a méréseken alapuló növényi jellegek ökológiai alkalmazásának előretörése szükségessé teszi egy adatok szélesebb körét magában foglaló, nyílt hozzáférésű jellegadatbázis létrehozását.

A magyar botanikusok sok növényi jelleg-adatot gyűjtöttek már össze a Pannon Biogeográfiai Régió flórájáról. Ezek határozókban elszórva, publikációkban, és „fiókokban” (zömmel egyes kutatók jegyzeteiben, számítógépén) találhatók meg. Török Péter, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője 2018 őszén felvetette, hogy a magyarországi flóráról rendelkezésre álló adatokat egybe kellene szerkeszteni egy adatbázis formájában. A 2019. április 12-én Debrecenben tartott „Növényi stratégiák és jellegek szerepe az ökológiai kutatásokban” című előadóülésen és munkaértekezleten el is indult ez a folyamat. Délelőtt 11, a témához kapcsolódó előadás hangzott el. Délután a jelenlévő botanikus szakértők megvitatták az adatbázis létrehozásának tervezett folyamatát. A jelenlegi elképzelések szerint PADAPT (PAnnonian DAtabase of Plant Traits) lesz az adatbázis neve. Nagy vonalakban két évig tartana, amíg az elinduláshoz szükséges adatok összegyűlnek Excel táblázat(ok) formájában. Utána indulhat majd az adatbázisnak otthont adó honlap informatikai fejlesztése.
 

Török Péter a debreceni előadóülésen. Fotó: bajomi.eu.
Török Péter a debreceni előadóülésen. Fotó: bajomi.eu.

 

A kutatók hagyományosan féltékenyen őrizték a saját, vagy a munkacsoportjuk által összegyűjtött adatokat. Ez a nézet a mai trendek nyomán – szerencsére - alapvetően megváltozott. Mostanra ugyanis kialakultak a kutatási adatsorok hivatkozható formában történő publikálásának feltételei. Példaként itt tekinthető meg az Elsevier kiadó útmutatója arról, hogy náluk hogyan lehet nyers tudományos adatokat közzétenni. Számos folyóirat biztosít szerződéses feltételeket közleményekhez tartozó nyers alapadatok jogvédett közzétételére (szerződéses közzététel a Dryad adatbázisban), illetve külön az alapadatok közlésére szakosodott folyóiratok is elindultak (pl. Data in Brief). A PADAPT adatbázis létrehozása során kiemelt szempont az adatok jogvédett kezelése, az alapadatok hivatkozható formában történő publikálásának elősegítése. A tervek szerint a következő év végéig elkészülhet az adatbázis nyers háttéradat állománya, illetve a készülő adatbázist bemutató közlemény is.

Az épülő adatbázis a tervek szerint integrálni fogja a korábban közölt magyarországi jellegadatokat a források pontos megjelölésével illetve számos jelleg esetében a tervek szerint rengeteg saját méréssel is ki fog egészülni (például levélbélyegek mérése). Az adatbázis alapadat-állományának feltöltéséhez várjuk azoknak a botanikusoknak a csatlakozását, akik érdemben szeretnének hozzájárulni egy ilyen hazai alapadatbázis elkészültéhez. Az idei évben az adatbázisban szereplő fajok körének illetve a bekerülő jellegek körének a lehatárolása zajlik. Emellett folyamatban van számos faj levélbélyegeinek gyűjtése (főleg más kutatási projektekhez kapcsolódóan). Minden csatlakozni vágyót szívesen várunk. Ha valaki részt kíván venni a munkában és még nem jelezte, ezt megteheti egy Dr. Tóth Edinának (toth.edina033@gmail.com) a projekt technikai koordinátorának címzett üzenetben.

Itt tekinthetők meg Bajomi Bálint fotói a debreceni előadóülésről és munkaértekezletről.
A szerző honlapja: bajomi.eu.

A blogbejegyzés az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és az NKFIH KH 130320 pályázat támogatásával készült el.

 

Irodalomjegyzék

 

Christenhusz, M. J. M. és Byng, J. W. (2016): The number of known plants species in the world and its annual increase. Phytotaxa 261 (3): 17. o. DOI: https://doi.org/10.11646/phytotaxa.261.3.1.

Csecserits, A.; Szabó, R. és Czúcz, B. (2009): Növényi tulajdonságok, tulajdonság-adatbázisok és ezek felhasználása az ökológiai kutatásokban. Botanikai közlemények 96 (1-2): 31-47. o.

E. Vojtkó, A. és Lukács, B. A. (2015): Növényi jellegek és alkalmazásuk növényökológiai kutatásokban I: Történeti áttekintés, jelleg típusok, módszertan és adatbázisok. Kitaibelia 20 (2): 286–299. o. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.20.286.

Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. (1995): FLÓRA Adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. Flóra Munkacsoport MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete és MTM Növénytár, Vácrátót - Budapest, 252 pp.

McGill, B. J.; Enquist, B. J.; Weiher, E. és Westoby, M. (2006): Rebuilding community ecology from functional traits. Trends in Ecology & Evolution 21 (4): 178-185. o. DOI: https://doi.org/10.1016/j.tree.2006.02.002.

Török, P.; Tóth, E.; Tóth, K.; Valkó, O.; Deák, B.; Kelbert, B.; Bálint, P.; Radócz, S.; Kelemen, A.; Sonkoly, J.; Miglécz, T.; Matus, G.; Takács, A.; Molnár, V. A.; Süveges, K.; Papp, L.; Jr., L. P.; Tóth, Z.; Baktay, B.; Csizmadia, G. M.; Oláh, I.; Peti, E.; Schellenberger, J.; Szalkovszki, O.; Kiss, R. és Tóthmérész, B. (2016): New measurements of thousand-seed weights of species in the Pannonian flora. Acta Botanica Hungarica 58 (1-2): 187-198. o. DOI: https://doi.org/10.1556/034.58.2016.1-2.10.

 

Oborny Beáta 2019-06-06 22:29

Sziasztok! Azt írja a cikk:
"A növények... egyedeken mérhető sajátosságait nevezzük jellegnek."
Alább pedig:
"Néhány példa a gyakran használt növényi jellegekre: ... egy adott növényfaj elterjedési adatai."
Van itt egy logikai ellentmondás. A faj elterjedési adatait kihagynám a jellegek köréből.
Mi a véleményetek?