Dr. Lövei Gábor, a dániai Aarhusi Egyetem kutatója március 21-én az ELTE-n fog előadást tartani, melyben áttekinti a genetikailag módosított (GM) növények körül zajló vitát.
MEGHÍVÓ
A genetikailag módosított növények környezeti problémáiról -- elhúzódó vita
címmel előadást tart
Dr. Lövei Gábor
(Aarhusi Egyetem, Dánia; Fujian Tartományi Mezőgazdasági és Erdészeti Egyeteme, Fuzhou, Kína)
az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Bioetikai Egyesület szervezésében.
Az előadás ideje és helyszíne: 2013. március 21., 18 óra,
ELTE BTK Trefort-kerti campusa, Múzeum krt. 6-8., „i” épület, II. em., Bence György terem (bejárat a Trefort-kert felől)
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az előadás absztraktja:
A genetikailag módosított (GM) növények szabadföldi termesztése 1997 óta folyik, noha a mai napig is alapjában csak négy gazdasági növény (szójabab, gyapot, kukorica, olajrepce) kétféle (herbicid-rezisztens, ill.bizonyos rovarcsoportoknak ellenálló) GM-változatát termesztik. Terjedésük egybeesik az ökológia módszertanának, és új szub-diszciplináinak (pl. tájökológia) ugrásszerű fejlődésével, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások létének es fontosságának felismerésével. Mindezek – a háttérben egyre erősebben "zöldülő" közvéleménnyel – elhúzódó, sok megkeseredett és inkorrekt elemet tartalmazó vitát generáltak. Az előadásban csak az ún. GM-növények környezeti hatásainak elméleti alapjaival, a hatások ökológiai jogosultságával, illetve a jelentős ökológiai hatások elkerülhetetlenségével foglalkozom. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásokat, illetve a GM-gyapot nagy területen való termesztése okozta, előre nem látott tájökológiai következményeket ismertetem, mint hasznos példákat. A GM-növények termesztése nem csupán ökológiai-környezetvédelmi kérdés, de az ökológiai hatások értékelése, és a környezetvédelmi hatások elemzése a kívánatosnál és szükségesnél eddig sokkal kevesebb helyet kapott.
Dr. Lövei Gábor honlapja itt érhető el.
Az eloadason kb. 40en vettek
Az eloadason kb. 40en vettek reszt, ami utan nehany erdekes kerdest is kaptam. Az elhuzodo vitaval kapcsolatban osszerimel, amit Balint a szisztematikus osszehasonlitasrol es meta-analizisrol irt. Ezt mi vezettuk be a GM kockazatelemzesbe (eloszor kicsit ujrafeltalava a kereket: Lovei & Arpaia 2005, Entomologia Exp Appl, c folyoiratban kozolt cikkel), es ezen is vesztek velunk ossze mas allaspontot kepviselo csoportok (pontosabban Lovei & al. 2009, Environmental Entomology, a vitarol ld. a Nature "Battlefield" c. cikket: 2009, vol. 416, 27). Ami talan megnyugtato, h. a meta-analizis, mint egymasnak ellentmondo adatok nem-szubjektiv elemzesi eszkoze valik egyre inkabb elfogadotta.
Uj es erdekes fejlemeny, h. a GM-gyapot "immunitasa" a Bt-toxin termelese okan lecsokken, ezzel magyarazzak, h. szamos mas kartevo felszaporodik rajta, jobban, mint a hagyomanyos fajtakon (Proc Roy Soc B 280, 20130042, meg csak elektronikusan elerheto).
Quod erat demonstrandum: a GM novenyeknek elkerulhetetlenul lesznek jelentos okologiai hatasai.
Új hozzászólás