A tudomány más területeihez hasonlóan az áttekintő cikkek is lehetnek kvantitatívak és megismételhetőek.
Bevezetés
Mint arról az előző blogbejegyzésemben részletesen írtam, manapság hatalmassá dagadt a tudományos szakirodalom mennyisége. Ez a folyamat a hagyományos áttekintő, review cikkek területén is változásokat indukált. Gyakori probléma, hogy egy természetvédelmi kezelés sikerességét például 19 vizsgálat kutatta, ebből 12 szerint eredményes a kezelés, 7 szerint pedig nem. Hol van az igazság? A nehézséget a módszeres áttekintő tanulmány, angolul systematic review és a meta-analízis eszközrendszerével lehet orvosolni. Az elsőről a mostani, a másodikról a következő blogbejegyzésben írunk.
Természetvédelmi alkalmazások
A szisztematikus áttekintő tanulmányok módszertanát az orvostudományok területén fejlesztették ki az 1970-es években. A természetvédelmi biológia bizonyos szempontból hasonlít az orvostudományokra: mindkettőnél gyors döntésekre van szükség hiányos információk alapján (Pullin és Knight 2001). Annak érdekében, hogy a kezeléseket ne csak a szakemberek egyéni tapasztalata, hanem a meglévő tudományos bizonyítékok felhasználása alapján végezzék, szükség van a bizonyítékok összegzésére. A két tudományterület hasonlóságot kihasználva Pullin és munkatársai a 2000-es években fokozatosan meghonosították a természetvédelemben a módszeres áttekintő tanulmányok irányzatát (Pullin és Knight 2001, Pullin és Stewart 2006). 2003-ban megalakult a Bizonyíték-Alapú Természetvédelem Központja (Centre for Evidence-Based Conservation), amely először Birmingham-ben működött, majd elköltözött Wales-be, Bangor városába. Később megalakult az Együttműködés a környezeti bizonyítékokért (Collaboration for Environmental Evidence) szervezet, nemrégiben pedig az angliai központ mellett Ausztráliában és Dél-Afrikában is létrejött egy-egy központ, így most már három ilyen intézmény létezik a világon.
Néhány példa az eddig elkészült módszeres áttekintő tanulmányok közül: folyótorkolatokba betelepített Spartina fűfélék kordába szorítására kifejlesztett módszerek hatékonysága, a korhadékevő rovarok védelmére irányuló intézkedések hatékonysága, a szélerőművek hatása a madarak gyakoriságára.
A kutatás folyamata
A módszeres áttekintő tanulmány céljai a következők:
-objektivitás,
-megbízhatóság,
-átláthatóság és
-megismételhetőség.
Ezek segítségével az információk összegzésének módszere közelebb került a természettudományos kutatás hagyományos szellemiségéhez. Az alkalmazandó módszerekre itt található egy részletes útmutató (Pdf fájl).
A kutatás egy természetvédelmi jelentőséggel bíró kérdés megfogalmazásával kezdődik. Jó, ha döntéshozókkal, gyakorlati természetvédőkkel konzultálva fogalmazzák meg. A kérdés több elemből tevődik össze: a kutatás tárgyául szolgáló élőlényekből, a természetvédelmi kezelésből, a lehetséges kimenetekből és a kontrollból. Utána következik a munkaterv elkészítése és publikálása az interneten. Ezután egy hónapig bárki véleményezheti a dokumentumot, amit két bírálónak is kiküldenek. Végül a beérkezett észrevételek alapján átdolgozzák a munkatervet.
A kutatás gyakorlati része az internetes adatbázisokban (pl. Web of Knowledge, ScienceDirect, stb.) történő kulcsszavas keresésekkel folytatódik a munkatervben előre meghatározott összetett kereső-kifejezésekkel.
A keresések eredményeit egy hivatkozás-kezelő programba exportálják a keresőkből. Talán a legelterjedtebb ilyen program a fizetős EndNote, de vannak más alternatívák is - jól használható például az ingyenes Mendeley.
Ezután következik a keresésekre kapott több ezer találat szűrése, melynek során a hivatkozáskezelő programban törlik azon bejegyzéseket, melyek nem a témához kapcsolódnak, és előre meghatározott kritériumok alapján döntenek az egyes cikkek meghagyásáról vagy eldobásáról. Általában a végeredmény 20-50 olyan cikk, amely alkalmas meta-analízisre.
A kutatás ez utóbbi cikkek teljes szövegének beszerzésével folytatódik, majd elemezni kell a cikkekben alkalmazott módszertan minőségét, és ki kell nyerni az adatokat a cikkekből. Ezután következhet a meta-analízis - erről a statisztikai módszerről Batáry Péter fog írni a következő blogbejegyzésben. Végül az eredmények publikálása következik, ez történhet egyrészt a Collaboration for Environmental Evidence honlapján ingyenesen elérhető részletes tanulmány formájában, másrészt hagyományos módon egy tudományos folyóiratban. De létrejött egy olyan lektorált folyóirat is, amely csak módszeres áttekintő tanulmányok közlésére szakosodott, ez az Environmental Evidence.
Felhasznált irodalom
Pullin, A. S. és Knight, T. M. (2001): Effectiveness in conservation practice: Pointers from medicine and public health. Conservation Biology 15 (1): 50-54. o.
Pullin, A. S. és Stewart, G. B. (2006): Guidelines for systematic review in conservation and environmental management. Conservation Biology 20 (6): 1647-1656. o.
Bajomi Bálint
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni