Publikációs életképesség elemzés: korlátozott növekedés?

A hazai ökológiai publikációk éves mennyisége az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekvő trendet mutatott. Szembetűnő azonban a 2000-es évekbeli ’exponenciális’ növekedés és egy 2008 utáni plató. Lehetséges, hogy az ökológusok publikációinak mennyisége korlátozott? Ha igen, akkor hány publikáció várható évente és mi korlátozhatja a növekedést?

Az ábra a Web of Science adatbázisból származó adatokat mutatja. A keresés feltétele az volt, hogy a szerzők elérhetősége tartalmazza a ’Hungary’ kifejezést, majd az eredmény szűkítettem az ’Ecology’ tárgyterületre. Az 1978-tól 2012-ig terjedő időszak dinamikájának leírására, jó ökológushoz méltóan, Ricker-féle növekedési görbét illesztettem. A t-ik évben megjelent publikációk számát a következő egyenlet adja meg: N[t] = exp{a + b N[t-1] + log(N[t-1]) + e[t]}, ahol ‘a’ a növekedési ráta, e[t] fehér zaj egy 0 átlagú normál eloszlásból σ^2 varianciával, az eltartó képesség pedig K = -a/b.

Az egész adatsorra illesztett Ricker modell növekedési rátája 0.18, az eltartó képesség 60 publikáció/év (σ^2 = 0.34). A grafikonból azonban sejthető, hogy a rendszer dinamikája állapotváltozáson ment keresztül valamikor a ’90-es években. A következő modell két fázist ír le, és a fázis átmenet évét modell szelekcióval határoztam meg. A modellek AIC értékei a követező grafikonon egyértelműen azt mutatják, hogy a 1998-az fázis átmenet jelentős modell támogatottságot élvez.

A kétfázisú Ricker modell első szakaszában (1978-1997) a növekedési ráta 0.39 volt, az egyensúlyi populáció mennyiség 14/év. A második szakaszban (1998-2012) a növekedési ráta valamivel kevesebb, 0.21 volt, az egyensúlyi populáció mennyiség viszont évente 100. A variancia 0.44-ről 0.03-ra csökkent.

Ezek a számok magyarra lefordítva azt jelzik, hogy az első fázis viszonylag gyors növekedést mutatott a Web of Science által látott folyóiratokban megjelent publikációk terén. Ez feltehetően a rendszerváltás utáni „tudományos nyugatra nyitás” megnyilvánulása, hiszen a Web of Science „nem látja” a helyi és nem angol nyelvű kiadványokat. A publikációk éves száma jelentős ingadozást mutat, pl. a kiugró 1995-ös érték (53) többszörösen meghaladja az előtte és utána következő évek átlagát. Az első fázis lehet, hogy tovább bontható egy rendszerváltás előtti és utáni fázisra, de ez a jelen és közeljövő prognózisa szempontjából kevéssé lényeges.

A második fázis kisebb ingadozást mutat, a 100 db/év egyensúlyi publikációs szám azonban az elmúlt 4-5 év során elég perzisztensen jelen van, ami némi töprengésre adhat okot. Felállíthatjuk a következő hipotézist: a cikkeket általában PhD hallgatók és posztdoktorok írják, a témavezetők legtöbbször társszerzők. Ez alapján azt várhatjuk, hogy a fiatal kutatók mennyisége határt szab az évente megjelenő publikációknak. Azt is tudjuk, hogy a publikációk megjelenéséig eltelt idő tág határok közt változhat, de mindenképpen években mérhető ’lag’-hez vezet. Tehát azt várjuk, hogy az elmúlt évek fiatal kutatói létszáma korrelál a publikációk számával.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapjáról letöltöttem a PhD hallgatók számának alakulását (az 1993/94-es tanévtől kezdve, nem csak biológia). Feltételeztem, hogy a biológia PhD arány az össznépességhez képest változatlan. A KSH adatai alapján kiszámoltam a PhD hallgatók száma és a publikációk száma közötti korrelációt (a ’lag’ miatti hiányzó adatok kevert modellhez vezetnek, ami megnehezíti a modellek összehasonlítását – ettől most eltekintettem).

A legmagasabb korrelációt a 7 évvel korábbi PhD hallgatók száma mutatta. Azaz, a 2008 előtti emelkedés feltételezhetően összefüggésbe hozható a PhD hallgatók számának emelkedésével. Ez a kohorsz nagyjából a tömegessé váló felsőoktatásból kikerülő PhD hallgatókat jelenti (Ratkó unokák). A PhD hallgatók számának viszonylagos stagnálása és enyhe visszaesése (a csökkenő demográfia miatt) tehát összefüggésbe hozható a 2008 utáni publikációs egyensúllyal.

Ez a korrelatív eredmény egyben azt is jelenti, hogy a PhD hallgatók publikációs teljesítménye jelentős késéssel jelentkezik mérhető formában. Ebből következik, hogy a publikációs ’lag’ lefaragása 7-ről 3-5 évre rövid távon kedvezően befolyásolná a publikációk számának alakulását. Azaz a jelenlegi PhD hallgatók publikációs teljesítményének korai megjelenése jelentősen növelhetné a hazai ökológia nemzetközi jelenlétét.

Az alternatív hipotéziseket kommentek formájában várjuk!

Sólymos Péter

 

bb 2013-11-26 15:38

Kedves Péter!

Nagyon hasznosnak találtam az írásodat. A visszatelepítések nemzetközi irodalmával kapcsolatban végeztem egy hasonló kutatást, melynek eredményei ezen publikációnkban olvashatók. Szakdolgozóm, Óhegyi Erzsébet nemrégiben frissíttette a kutatás eredményét. Az alábbi grafikont kaptuk eredményként:

A grafikonon látszik, hogy a publikációk száma a hetvenes évektől kezdve exponenciálisan növekedett 1995-ig, azóta pedig évi 100 és 300 közlemény között ingadozik. Szóval mi is Sólymos Péter eredményeihez hasonló eloszlást kaptunk, csak a visszatelepítések esetében korábban következett be a csúcs.

Péter ezt írja blogbejegyzésében: "Felállíthatjuk a következő hipotézist: a cikkeket általában PhD hallgatók és posztdoktorok írják, a témavezetők legtöbbször társszerzők."
Én vitatkoznék ezzel a feltevéssel: pályájuk későbbi fázisában lévő kutatók is szoktak önálló publikációkat írni, esetenként hasonló korú más kutatókkal közösen.

Üdvözlettel:
Bajomi Bálint

tartally 2013-11-26 18:23

Sziasztok!

Elgondolkodtatóak az eredmények. Azt azért én is hozzátenném, hogy a PhD hallgatók valóban több időt töltenek a publikációk megírásával, erről is szól kb az életük, erre is kapják az ösztöndíjuk (elvileg...). A témavezetőknek valóban kevesebb idejük van már a publikálásra, de ők rutinosabbak. Éppen ezért elvileg a témavezetőknek is illene saját (mármint 1. szerzős) publikációkat összehozni. Milyen témavezető az, aki nem mutat ezzel példát?! Egy PhD hallgatónak van 3 éve összehozni 2-4 cikket a PhD-hoz. Ennyi idő alatt miért ne tudna egy témavezető is ennyi saját cikket összehozni?! Nem kötözködni szeretnék, csak elgondolkodtató a számomra, hogy ez a kérdés egyáltalán fel kell, hogy merüljön...

Más: Érdekes lenne megnézni az idézettségünk alakulását is, mert sok olyan régi hazai cikket idéznek, amit nem lát a Web of Science.

Üdv:

András

psolymos 2013-11-26 22:19

Bálint es András, köszönöm a hozzászólásokat.

Egyetértek azzal, hogy bizony a témavezetők is írnak cikkeket egyedül vagy hasonló kohorszba tartozó kollégákkal (ez feltehetően konstans éves ráta, ld. itt, azaz a görbe emelkedését nem változtatja meg) vagy hallgatókkal társszerzőségben (amit már számoltunk egyszer). Ez csak a feltevés további finomítása, és adatokkal könnyen elemezhető.

Azzal is egyet értek, hogy sok mindent érdemes lenne megnézni. Pl. egy ehhez hasonló elemzést magyak kutatók adataival (Barabási Albert-László szerepel a cikkben mint a 'stellar carreer' egyik példája).

Üdv, Péter

psolymos 2013-11-27 07:19

Válasz Hangarijin üzenetére

Köszi Barna! Valóban tágabb lehet a mintázat elterjedési köre. Hasonló grafikont kaptam Zoology és Ecology+Zoology+Environmental science lekérdezés esetén.

lajos.rozsa 2014-01-15 14:35

Kedves Péter,

csak egy technikai kérdés, ne vedd rosszindulatnak, de e nélkül nem vagyok biztos az eredményeidben. Tehát:

Az adataid vajon a magyar ökológiai publikációk számára, vagy a magyar ökológiai+nőgyógyászati publikációk számára vonatkoznak?

Az ökológusok olykor elfelejtik, hogy a nőgyógyászati (=gynecology) találatok is bejönnek a ez "ecology" keresőszóra. Ezeket te kiszűrted valahogyan? Azt hiszem, ha az "ecology"-t keresőszónak adtad meg, akkor abban a nőgyógyászati cikkek is benne voltak. De ha valahol a tudományterületet tudtad definiálni, és mondjuk egy listáról választottad ki az "ecology" nevű tudományterületet, akkor ezt a hibát elkerülted.

Oszlasd el a kételyeim, lécci!

Legjobbakat kívánom,
Rózsa Lajos

psolymos 2014-01-15 18:11

Válasz lajos.rozsa üzenetére

Kedves Lajos!

Köszönöm kérdésed, a kétely jogos, hiszen szűkszavú voltam a módszereket illetően, ami nem kedvez a megismételhetőségnek (reproducibility, nem összekeverendő a repetability-vel, ld. Shapiro & Báldi 2012, Sólymos et al. 2013 és Báldi & Shapiro 2013).

A keresési feltétel ez volt:

ADDRESS: (hungary)
Refined by: WEB OF SCIENCE CATEGORIES=( ECOLOGY )
Timespan=All years. Indexes=SCI-EXPANDED, SSCI, A&HCI, CPCI-S, CPCI-SSH, BKCI-S, BKCI-SSH.

Beírtam az "Address" mezőbe azt hogy Hungary, majd szűkítettem a találatokat kategóriák szerint. Ez után a "Analyze results" linken továbbmenve lekértem az éves publikáció számot.

Én is kívánom a legjobbakat,

Péter