Szárnybilétás dolmányos varjak Debrecenben

Mára a magyarországi dolmányos és vetési varjak (Corvus cornix, illetve C. frugilegus) jelentős része urbanizálódott. A jelenség vizsgálatára 2016 őszétől újabb csapdázási kísérlet indult Debrecenben.
Fotó: Kövér László.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének kutatása két részből áll: egyrészt a különböző élve fogó ládacsapdák (Larsen, svéd, létrás) fogási sikerességének vizsgálatából, másrészt a befogott madarak egyedileg történő jelöléséből. Utóbbiból származó adatoknak köszönhetően világossá válhat több sötét folt a totálisan városiasodott faj terjeszkedésével, mozgásmintázatával kapcsolatban. Minden varjú bal lábára hagyományos alumínium gyűrűt, a jobbra pedig fehér műanyag gyűrűt helyeztünk. Továbbá minden egyed bal-, illetve jobb szárnyára egy fehér színű, egyedi fekete sorszámmal ellátott biléta került. A szárnybiléták felhelyezése fájdalommentes, és nincs negatív hatással a varjak repülésére. Az ilyen jellegű jelölés előnye, hogy a bilétával jelölt madár nagy távolságról is könnyebben észrevehető és egyedileg beazonosítható. Összesen 28 dolmányos varjúra került ilyenfajta jelölés, egytől egyig az évi fiatal madarakra. A dolmányos varjak mellett jelentős számú vetési varjú is befogásra került, melyeket alumínium gyűrűvel, valamint színes műanyag gyűrűkkel jelöltünk. Esetükben nem történt szárnybilétázás. A jelölt varjak monitoringja meghatározott metodika alapján történik, illetve önkéntesektől is érkeznek visszajelzések.

A kísérletek során vizsgált cspdák

A kísérlet során vizsgált csapdák. Fotó: Kövér László.

A 28 jelölt dolmányos varjú közül eddig 25 egyedről több mint 350 adatrekord áll rendelkezésünkre, amelyek legnagyobb része a városból származik. Ezek mellett csapdával is történtek visszafogások, erre mintegy 80 esetben került sor. Itt említést érdemel egy csapdafüggővé vált egyed, amelyet közel 40 alkalommal fogtunk vissza csapdatelepünkön. Az eddigi adatok alapján elmondható, hogy a varjak terület-hűek, mivel a visszajelzések nagy része a gyűrűzési hely környezetéből érkeztek, azonban az is előfordult, hogy pár napon belül a varjak egymástól nagyobb távolságokban jelentek meg. Erre jó példa a 21-es számú egyed, amely először január 28-án a Tócóskertben tűnt fel, majd február 2-án az Állatkertben, közel 4,5 km-rel távolabb. Az is gyakran előfordul, hogy a jelölt madarak együtt mozognak. Egy alkalommal a Nagyerdei Stadionnál gyülekező többszázas varjúcsapatban 16 jelölt egyedet számoltunk össze. A jelölt madarak előfordulási gyakorisága tavasztól - a szaporodási időszaktól - jelentősen lecsökkent. Ez nem meglepetés, mivel a dolmányos varjú szoliter fészkelő, revírjét szigorúan védelmezi, elzavarva minden betolakodó fajtársat. A varjak mozgásmintázatát egzakt módon GPS jeladóval lehetne felmérni, mivel így pontosan nyomon követhető lenne a jelölt egyedek mozgása. Kijelenthető, hogy az élvefogó ládacsapdák hatékonyan alkalmazhatóak városi környezetben (is). Eredményeink felhasználhatóak a városgazdálkodásban (városi vadgazdálkodás), természetvédelemben, vadgazdálkodásban; nem utolsó sorban pedig releváns lehet kutatás-módszertani szempontból is.

Paládi Petra – Tóth Dávid – Dr. Juhász Lajos – Dr. Kövér László
DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

A kutatással, a varjak csapdázásával kapcsolatos kérdésekkel a szerzők állnak rendelkezésükre a koverl@agr.unideb.hu e-mail címen.

 

Megjelölt dolmányos varjúa  szabadban

Megjelölt dolmányos varjú a szabadban. Fotó: Gyüre Péter.