Magyar botanikusok új adatbázis létrehozásán kezdtek el dolgozni, PADAPT (PAnnonian DAtabase of Plant Traits) munkacímen. A projekt indulása kapcsán felmerülő kérdéseket egy előadóülésen és munkaértekezleten járták körül 2019 áprilisában, Debrecenben. (X)
Fotó: Kőmagvú gyöngyköles (Lithospermum officinale) magjai.
Immár 26. alkalommal írta ki a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége Magyarország és Közép-Európa legrangosabb természetfotós pályázatát. A díjakat 2018. november 6-án adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol egyúttal megnyitották a pályázat legjobb képeiből rendezett kiállítást is. Az Év Természetfotósa díjat Potyó Imre ökológus kutató kapta.
Fotó: Potyó Imre az egyik kiállított képe előtt. Bajomi Bálint felvétele.
A klímaváltozásnak a partimadarak fészkelési szokásaira gyakorolt hatását vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport a Debreceni Egyetem professzorának irányításával. A kutatás meglepő eredményt hozott, ami teljesen új szemszögből világítja meg a globális felmelegedés következményeit.
Kedves blog-olvasók! Egy kis reklámot szeretnék csapni egy nemrég megjelent cikkünknek, amely sziklalakó csigákkal foglalkozik, de szerintem nem elsősorban a konkrét eredményei hanem maga a módszer lehet többek számára érdekes.
Fotó: Montenegrina cattaroensis. Forrás: Francisco Welter Schultes, Wikipedia.
Évente rengeteg diplomamunka születik Magyarországon és szerte a nagyvilágban – érdemes tehát megvizsgálni a tudomány vérkeringésében betöltött szerepüket.
Fotó: diplomaátadó az ELTÉ-n. Bajomi Bálint felvétele.
Székely Tamás most indít útjára egy nagy léptékű kutatási programot Debrecenben. Interjú.
Fotó: Székely Tamás az általa szervezett konferencián Hortobágyon. Bajomi Bálint felvétele.
(X)
Többrétegű térképes becslés készült Magyarország potenciális természetközeli növénytakarójáról, mely hozzáférhető kutatási célra kb. 700 méteres felbontásban. Balra: az L1_M1 (molyhos tölgyesek) összevont élőhely potenciális természetes elterjedése.
A Web of Science alapján a magyar ökológia „jelenléte”, a cikkek száma erősen növekedik. A kiválósági, ú.n. „highly cited” cikkek tekintetében azonban még jelentős előrelépés szükséges.
Nemrégiben jelent meg a Természetvédelmi Közlemények új száma. Ennek kapcsán kérdeztem e-mailen Bereczki Krisztinát, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársát, a folyóirat egyik szerkesztőjét.
Sály Péter vitaindító írása a terepkutatások jelentőségének csökkenéséről. Fotó: Kis János egy kis apolló-lepkét vizsgál terepen.