Magyar botanikusok új adatbázis létrehozásán kezdtek el dolgozni, PADAPT (PAnnonian DAtabase of Plant Traits) munkacímen. A projekt indulása kapcsán felmerülő kérdéseket egy előadóülésen és munkaértekezleten járták körül 2019 áprilisában, Debrecenben. (X)
Fotó: Kőmagvú gyöngyköles (Lithospermum officinale) magjai.
Kedves blog-olvasók! Egy kis reklámot szeretnék csapni egy nemrég megjelent cikkünknek, amely sziklalakó csigákkal foglalkozik, de szerintem nem elsősorban a konkrét eredményei hanem maga a módszer lehet többek számára érdekes.
Fotó: Montenegrina cattaroensis. Forrás: Francisco Welter Schultes, Wikipedia.
A madarak éneke fontos szerepet tölt be a párválasztásban és a territoriális viselkedésben. Ugyanezen hangjelzések az erdős élőhelyeket kutató madarászok számára is jelzés értékűek, ezen alapul ugyanis a legtöbb pontszámlálásos mintavétel.
A képen egy Connecticut poszáta (Oporornis agilis) látható - egy hosszútávú vonuló madárfaj, amely az Észak-amerikai tajga biom déli sávjában költ bozótos-fás lápos élőhelyeken. Fotó: Royal Alberta Museum.
Mi magunk, kutatók sem vagyunk mentesek az előítéletektől, koncepcióktól, ami sajnálatos, mivel pont az objektivitást tűzzük a tudomány zászlajára.
Természetvédelem iránt elkötelezett emberekként, kutatókként örömmel látjuk, hogy az elmúlt évtizedek során világszerte robbanásszerűen növekedett a természetvédelem hatálya alá tartozó élőhelyek területe. Európában ennek az egyik legfontosabb lépése a Natura 2000 hálózat kialakítása volt, amelyet a világon eddig legnagyobb területet érintő és egyik leghatékonyabb természetvédelmi intézkedésként tart számon a szakma (Weber és Christophersen 2002). Ez az örvendetes folyamat egyre több feladatot és egyre nagyobb felelősséget ró miránk, ökológusokra, hiszen a védett területeken szükség van az élőhelyek állapotának rendszeres monitorozásra.
Sály Péter vitaindító írása a terepkutatások jelentőségének csökkenéséről. Fotó: Kis János egy kis apolló-lepkét vizsgál terepen.
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta foglalkozik városi környezetben élő varjúfélékkel. Az elmúlt évek dolmányos varjú monitoring programjának köszönhetően évről-évre drasztikus állománynövekedést tapasztaltak Debrecenben. Ennek következtében elképzelhető, hogy a jövőben szükségessé válhat a városi varjak állományszabályozása. Erre kínál alternatívát a jelen írásban bemutatásra kerülő létrás csapda.