Bölényes vadon
Az Őrségi Nemzeti Park egy részén újra a természet az úr.
Fotó: Bölény Białowieża vadasparkjában. © Bajomi Bálint.
Az Őrségi Nemzeti Park egy részén újra a természet az úr.
Fotó: Bölény Białowieża vadasparkjában. © Bajomi Bálint.
Interjú a National Geographic honlapján Rédei Tamás botanikussal tölgyesekről, akácosokról, sokféleségről, szárazságról.
Fotó: 2019-ben a kora tavaszi szárazság miatt kisebb volt a gyöngyvirágok (Convallaria majalis) virágzatának mérete. Bajomi Bálint felvétele.
Mint minden jogrendszer kidolgozásánál, az uniós jogalkotók számára is állandó kihívást jelent a megfelelő jogbiztonság, mobilitás, rugalmasság elérése a folyamatosan változó körülmények miatt. Ennek az egyensúlynak a megteremtése a környezetvédelmi jog területén kifejezetten nehéz feladat és nagyfokú alkalmazkodási képességet igényel. Az alábbiakban végigvesszük a legfontosabb nemzetközi egyezményeket, amelyek a nagyragadozók védelmére és kezelésére is hatással vannak.
Fotó: pihenő hiúz. Tomas Hulik felvétele.
Magyarország szántóterületének jelentős részén árvíz- és belvíz-problémákkal küzdenek a gazdálkodók. Pinke Zsolt és munkatársai modellezés segítségével gondolták újra a rendszert, hogy a jövőben mind gazdaságilag, mind ökológiailag fenntarthatóbb legyen hazánk vízgazdálkodása.
Fotó: gát a Kopácsi-rét vizes élőhelyen, a magyar-horvát-szerb határ környékén. Bajomi Bálint felvétele
Optimizmus és természetvédelem!? Első hallásra ez inkább a valószínűtlenséget, szenzációhajhászást vagy tudománytalanságot sejteti az olvasó számára, ismerve Földünk természeti állapotát. A cím mégis az írásom valós tartalmát tükrözi, melyben egy most kibontakozó természetvédelmi irányzatot vagy inkább gondolkodásmódot és az ehhez kapcsolódó nemzetközi konferencia-sorozat (Earth Optimism Summit) londoni konferenciáján hallottakat foglalom össze. Fotó: Yathin S Krishnappa, Wikipedia.
A földikutya a hazai fauna ritka, rejtett életmódú emlősállata. Életmódja és ritkasága miatt a címbeli kérdés meghökkentően hathat, de egy, a rangos Mammal Review folyóiratban magyar szerzők tollából megjelent tanulmány meglepő dolgokat tárt fel a földikutyáról. Az eredmények alapján újra kell gondolnunk a földikutyának a sztyeppei ragadozómadarak életében és a füves élőhelyek ökológiai rendszerében betöltött szerepét.
Nemrégiben jelent meg a Természetvédelmi Közlemények új száma. Ennek kapcsán kérdeztem e-mailen Bereczki Krisztinát, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársát, a folyóirat egyik szerkesztőjét.
Az Európai Bizottság idén elindította a Natura 2000 hálózat alapját jelentő két természetvédelmi irányelv (Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelv) átvilágítását, Fitness Check néven. A jelenleg egész Európában uralkodó, a gazdasági növekedést mindenek fölé helyező politikai hangulatban ez a felülvizsgálat azzal fenyeget, hogy megalapozza a két direktíva átdolgozását, ami a természetvédelem általános gyengítéséhez vezetne. A felülvizsgálat részeként az Európai Bizottság egy 12 hetes társadalmi konzultációt indított útjára egy on-line kérdőív segítségével, amely minden uniós nyelven elérhető július 24-ig. Célja az állampolgári és szakértői vélemények összegyűjtése a Natura 2000-rel kapcsolatban. A kérdőívet itt lehet kitölteni (a magyar nyelvet jobb oldalon lehet kiválasztani).
Kerpely Klára (WWF Magyarország)
Azok az ökoszisztémák, amelyeket valamilyen bolygatás ér, vagy korábbi bolygatásból regenerálódnak, érzékenyebbek a klímaváltozásra, mint a stabil, egyensúlyi állapotban levők. Ezt mutatta ki egy Európában hét helyszínen 14 éve folyó kísérletsorozat. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg nemrégiben. A közlemény első szerzője Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. A társszerzők között van Kovácsné Láng Edit és Garadnai János is.
Kutatók, természetvédő szakemberek és független természetvédelmi szervezetek részvételével rendezik meg idén augusztus 2. és 6. között a 4. Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszust, amely egyben a 27. világszintű konferenciának számít ebben a témakörben. A franciaországi Montpellier-ben rendezendő szakmai rendezvény célja, hogy bemutassa a világban éppen zajló vagy még csak tervezési szakaszban lévő programokat, beszámoljon az új kutatásokról és azok eredményeiről, valamint a résztvevők megismerhessék a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a világ számos táján tett erőfeszítéseket.